Pénzt keresni la palma szigetén
A Kanári-szigetek a természet gyöngyszemei a végtelen Atlanti-óceánban. Itt mindig tavasz vans e tenyérnyi szigetek változatosságát máshol hiába keresnénk.
Fuerteventura
Sivatag és a legdúsabb vegetáció, alpesi táj és zord északi szirtek, hófödte vulkánok és banánligetek, barlanglakások és luxusszállodák, mind-mind csak tétova szavak ahhoz képest, ami e szigeteken az utast várja.
A trópusi növénypompa szinte még az országutakat is botanikus kertté varázsolja, itt az árokparti gizgaz is megnézni való csoda. A sivatagi részeken a teve éppoly otthonos és beillik a tájba, mint a Szaharában. A Teide örök hósapkája pedig korona a természet e remekművére.
Klasszikus ünnepek Mallorcán
A szigetcsoport hét nagy és több apró szigetből áll, amelyek az Atlanti-óceánban a Ráktérítőtől 4 fokra, a greenwichi délkörtől kissé nyugatra fekszenek. A hét nagy sziget két nagy csoportra oszlik.
A Kanári-szigeteken több mint 1 millió lakos él mintegy négyzetkilométeren. A szigetek kikötőinek forgalma pedig azt bizonyítja, hogy az Európát, Afrikát és a Közel-Keletet Amerikával összekötő hajóutak fontos kikötőhelyei.
Az ókorból keveset tudunk a Kanári-szigetekről. Ami Héraklész oszlopain túl feküdt, pénzt keresni la palma szigetén akkor még az ismert világon kívülinek számított.
A földrajzi adatokat a költői fantázia egészítette ki: így Homérosz Elysiumi mezői, Hésziódosz Heszperidák kertje, Píndárosz Boldogok Szigetei valószínűleg mind a, Kanári-szigetek lehettek.
Platón úgy véli, ezen a helyen volt az Atlantisz-sziget, amelyet az istenek büntetésből elsüllyesztettek.
La Palma utazás, időtöltés, látnivalók
A szigetekről konkrétan először Plutarchos beszél, s Plinius nevezi őket meg: az egyiket a hegycsúcsait borító hó miatt Nivariának, a másikat kecskéiről Caprariának. Egy harmadik sziget Gran Canaria nevének eredetéhez több magyarázat fűződik. Manapság ezeket az egyes sivatag jellegű tájakra rendkívül jellemző növényeket Cardonesnek hívják. A szigetcsoport létezéséről az ókorban már tudtak, de csak a XIV.
Meghódítása majd egy évszázadig tartott: Béthencourt, Normandia grófja a spanyol királyok megbízásából ben Lanzaroténál lépett először földjükre, de csak ban tudták Tenerifénél a guancsók utolsó ellenállását legyőzni.
Kanári-szigetek
A Kanári-szigetek egy régi kontinens maradványai egyes geológusok szerint , mások azt állítják, hogy vulkánkitörések következtében emelkedtek a felszínre. Talajuk mindenesetre vulkanikus eredetű. Fekvésüktől függően nagy a különbség a nyugati és a keleti szigetek között; a sivatag közelsége a keleti pénzt keresni la palma szigetén éghajlatát szárazabbá, égetőbbé teszi.
A szigeteknek mindenképpen nagy a varázsa, azonban a keleti szigetek a turista számára nehezebben hozzáférhetők, mint a nyugatiak, amelyeken több a víz és gazdagabb a növényzet, sőt itt-ott tájaik alpesi jellegűek. A különbségek nemcsak a felszínen, hanem a szokásokban és hagyományokban már az ókorban is megmutatkoztak.
La Palma nyaralás
Minden sziget megőrizte egyéni jellegét. A szigetek tájai nagyon változatosak: hegyek élesen opciós kereskedési tanácsadás sziklákkal és rejtett völgyek, homokos sivatagok és sűrű erdők, fennsíkok és vulkánkráterek váltják egymást. Minden sziget egy miniatűr kontinens, és a tájai a világ sok szépséges vidékére emlékeztetnek. Éppoly buján díszlenek itt a fenyők, mint a pálmák, a gesztenyefák és a kaktuszok.
A Kanári-szigetek őslakói a guancsók. Szép vonású, vörösesszőke hajú, európai testalkatú emberek. Béthencourt gróf történetíró káplánja szerint afrikai származásúak lehettek. Az annalesek i.
Hely és éghajlat
Eredeti földjükkel elvesz-tették a kapcsolatot, de nyelvük, szokásaik észak-afrikai származásra utalnak; Cro-magnoni embertípus lehet, esetleg annak észak-afrikai leszármazottja. Az idők során föníciaiak, szírek, etruszkok, karthágóiak települtek meg átmenetileg a szigeteken. A reneszánsz időkben idekerülő európaiak a szigetek egy részén nyúlánk, karcsú, erős, kékszemű bennszülöttekkel, míg más részen elütő típusú, sötétbőrű kanáriakkal találkoztak.
A keleti szigetek államformája ez időben egyes helyeken a monarchia volt: Lanzarote egy, Fuerteventura két királyságra oszlott, míg Gran Canaria tíz kantonból állt, mindegyik önálló vezetővel, a guanartemével.
Régebbi irásaim:
A nemeseket hosszú hajuk különböztette meg a köznéptől. A nemesi rendbe való bekerülést a faycan főpap adta hírül a lakosságnak; származásától függetlenül bárki lehetett nemes, aki bátorságával és magatartásával ezt kiérdemelte.
A Kanári-szigetek lakosai egyistenhívők voltak, istenüknek tejet és mézet áldoztak. Férfi és női papjaiknak kolostorokat építettek; utóbbiakban nevelték a nemesek lányait.
Esküvő előtt a lányokat pár napig hizlalták, hogy így tartsák fenn fajtájuk szépségét és erejét. Táplálékuk elsősorban tej, méz, gyümölcs és kecskehús volt. Itt lakó utódaik ma is békés, vendégszerető, vidám emberek.
