Internetes keresetekről szóló oktatóanyagok
A médium nem más, mint médium [1] A kommunikációs forradalom új kihívások elé állította a jogalkotókat és a jogalkalmazókat egyaránt. A digitális jeltovábbítás elsősorban a médiajog újragondolását tette szükségessé. Az internet több, mint az eddig médiumként ismert eszközök voltak. Ami az interneten folyik, az ugyanis nemcsak közlés, hanem a kommunikáció eszközével végrehajtott cselekvés is. Értekezésem a véleménynyilvánítás szabadságának az internetes kommunikáció során történő érvényesülését vizsgálja.
A vizsgálódás során elemeztem a hagyományos véleményszabadság-elméleteknek és a hatályos jogszabályoknak az új médiumra történő alkalmazhatóságát. Mivel az internet egyik leglényegesebb tulajdonsága, hogy átlépi a területi határokat, a magyar jogszabályok vizsgálata mellett egyes fontosabb külföldi jogszabályokat, illetve egyes, a szakirodalomban hivatkozási pontként szolgáló bírói döntéseket is az elemzés tárgyává tettem.
A rendszeres külföldi vizsgálódás körét az Egyesült Államok és az Európai Unió jogrendjére szűkítettem.
Bíróságok és ügyészségek
Ezen belül külön figyelmet szenteltem a gyűlöletbeszéd szabályozásában speciális helyet elfoglaló Németországnak, amely releváns jogeseteket kínál e témában.
Egyéb országok jogrendje csak alkalmanként nyer említést. Elemzésem szempontja, hogy miként érvényesülhet tökéletesebben a véleménynyilvánítási szabadság alkotmányos elve. Nem gondolom, hogy a jogi szabályozás teljes hiánya elvezetne ehhez az üdvös célhoz.
Természetesen semmi esetre sem szabad az elektronikus médiához hasonlóan kezelni az internetet, amely attól radikálisan különbözik. Az internet, mint társadalmi jelenség forradalmi újszerűsége miatt tévhitek és morális pánik kiváló tárgya lett - ennek jellegzetes lenyomatai az amerikai kongresszus által sorra gyártott, és a Legfelsőbb Bíróság által sorra megsemmisített törvényjavaslatok.
De az internet jogalkotási tabuként kezelése ugyanolyan káros lehet, mint a túlzott reakció.
JÓTÁLLÁS KIZÁRÁSA
Véleményem szerint a megfelelő, az alapjogokat garanciális védelemben részesítő jogi szabályozás - és ahol szükséges, a szabályozás leépítése - biztosabban védheti a véleménynyilvánítási szabadságot, mint az állam kivonulása.
Ilyennek vélem például azt az amerikai szabályt, amely a szolgáltatókat feltétel nélkül mentesíti a felelősség alól. Viszont az elhamarkodott, hibás jogalkotás nehezen korrigálható károkat is okozhat. Elemzésemet a véleménynyilvánítási szabadság korlátját képező lehetséges főbb okok szerint tagoltam.
Közülük a személyek jogai, a közrend gyűlöletbeszéd és a közerkölcs káros tartalom képezik a dolgozat fő pilléreit. Nem érintettem a gyermekpornográfia kérdését, és a közerkölcsöt sértő tartalom körében is csak a jogszabályba nem ütköző, de gyermekek számára esetleg károsnak tekinthető tartalom kérdését tárgyaltam részletesebben, mivel ez elkülönült kategóriaként jelent meg az internettel kapcsolatos jogi és jogpolitikai dokumentumokban, és speciális alkotmányos problémát generált.
A jogszabályba ütköző erkölcstelen tartalom nem vetne fel lényegesen különböző jogi kérdéseket az egyéb jogellenes tartalmakhoz például a gyűlöletbeszédhez képest.
Vizsgálódásomat a tárgyalt kontextusban legjellemzőbben felmerülő jogi problémákra szűkítettem.
TOVÁBBI FELTÉTELEK
Ezért az egyes védendő értékek kategóriáján belül egy-egy problémakört választottam: a hogyan lehet meghatározni a kiegészítő jövedelmet sérelmének, illetve a gyűlöletbeszédnek a problémáját, figyelmen kívül hagyva a személyek jogait és az állam védelmét szolgáló egyéb szóláskorlátozások esetét. Bár ezeket különböző jogágak is szabályozzák, szándékosan nem választottam külön a közjogi és magánjogi megközelítést, mert úgy vélem, e határok átjárhatóak, és egyes esetekben kifejezetten kívánatos lenne az átjárhatóság deklarálása.
Az európai unió jogpolitikai dokumentumaiban bevett formulává vált az "illegális és káros tartalmak" elnevezés. Az uniós jog káros tartalom alatt azokra az anyagokra gondol, amelyek kiskorúak fejlődésére esetleg károsak lehetnek, de mivel felnőttekre nem, ezért nem tehetőek jogellenessé.
Baleset esetén
Ez a problémakör egy speciális új területet képez, amely csak az internetre jellemző, hiszen a televízió esetében a gyermekekre káros tartalom relatíve jogellenesnek minősül, és nem jelent speciális jogi problémát. Ezzel szemben az internetes keresetekről szóló oktatóanyagok nem teszi lehetővé a relatív tilalmat, azaz hogy egy tartalom bizonyos helyen vagy időben tiltott legyen, egyébként viszont szabad.
Ezért a technológia jelen állása szerint e tartalmak jogi szabályozása az alkotmányos szempontokat is figyelembe véve megoldhatatlan, ezt az amerikai Legfelsőbb Bíróság egyes döntései is alátámasztják. A kialakult terminológiát elfogadva, én is alkalmaztam az illegális-káros megkülönböztetést, elfogadva azt a paradoxont, hogy amint találnak valamilyen szabályozási megoldást a károsnak nevezett tartalomra, az bizonyos kontextusban jogellenes is lesz.
Mivel azonban ez nem tűnik jelenleg valószínűnek - az unió inkább az önszabályozásra kívánja bízni a kérdést - egyelőre tarthatónak tűnt számomra e felosztás.
Terjedelmi és szerkezeti okok miatt nem tárgyaltam sem az adatvédelem, sem a szerzői jogok kérdését, mivel ezek mindegyike megérne egy külön monográfiát. Mindkét jogterület érdekfeszítő változásoknak néz elébe az új technológiák hatására.
Az itt jelentkező szabályozási igények legalább annyira jelentősek, mint a véleménynyilvánítási szabadság területén jelentkező jogi problémák. Az adatvédelem kérdése korábbi kutatásaim révén különösen közel állt hozzám. Azonban a téma sokszínűsége miatt be kellett látnom, hogy ha kellő mélységben szeretném tárgyalni a kérdést, kénytelen vagyok választani az adatvédelem és a véleményszabadság között - az utóbbi mellett döntöttem.
A gyermekpornográfia tárgyalását ugyancsak terjedelmi szempontok miatt hagytam el. Azért éppen ennek a jogterületnek a mellőzését választottam, mert gyakorlatilag nem jeleníti meg az interneten tipikusnak nevezhető problémákat: nincs olyan, a nemzeti hagyományok miatt különböző szabályozás, amelyeknek a közeledése a közelebbi jövőben internetes keresetekről szóló oktatóanyagok várható, nincsenek érdekellentétek az államok között az érvényesítésben, ellentétben például a gyűlöletbeszéd esetével.
Microsoft szoftverlicenc-szerződés a Microsoft OneNote szoftverhez - OneNote
A gyermekpornográfia csak az internet-korszak idején vált látható problémává. Ebben az időben pedig - részben az internet jelenléte miatt is - oly szoros a kommunikáció az egyes államok között, hogy szabályozási különbség nem alakult ki, és a nemzetközi együttműködés is töretlen.
Ez egyrészt követendő példaként szolgál az internet szabályozására egyéb területeken is, másrészt azt is nyilvánvalóvá teszi, hogy a véleményszabadság-jog terén lévő nemzeti eltéréseknek történelmi okai vannak. Mai, globalizálódó világunkban már nem alakulnak ki ilyenek, és lehetséges, hogy a meglévők is fokozatosan elmosódnak majd. Az internethasználat robbanásszerű elterjedése és a technológia folyamatos fejlődése nem könnyítik meg az internet tudományos vizsgálatát.
FONTOS!!! - 2020.10.14.
Talán ennek tudható be, hogy viszonylag kevés tudományos mű foglalkozik e "mozgó célponttal". Az elmúlt évtized jogeseteinek egy része mára jogtörténeti érdekesség, amely azonban fontos tanulságokat üzen a jelen számára is.
- Kedves Kollégák!
- OneNote Egyebek
- Mennyi az interneten kereset
- Где-то у края города, я полагаю, - ответила она беззаботно.
- DR. BAYER JUDIT: A HÁLÓ SZABADSÁGA
- В вестибюле они ждали всего несколько минут, но для Элвина этого было достаточно, чтобы призадуматься: если он не боится, то почему же столь странно подкашиваются его ноги.
Forrásként lehetőség szerint igyekeztem eredeti dokumentumokat használni. Munkámat azonban számos olyan magyar tanulmány is segítette, amelyek előkészítették az újabb információk befogadását és megértését, valamint fejlesztették a szemléletmódomat. Ezek közül számos tanulmány csak azért internetes keresetekről szóló oktatóanyagok jelenik meg a hivatkozási jegyzékben, mert tartalmukat nem tudtam valamely konkrét esetre vonatkoztatni.
