Opciók valószínűségelmélete. Előadásjegyzetek, feladatgyűjtemények
A gazdasági jelenségek megértéséhez és előrejelzéséhez az elmúlt évtizedekben nagyban hozzájárult a döntéselmélet.
References A hétköznapokban számtalanszor kell különböző alternatívák közt választanunk, miközben nem vagyunk biztosak választásunk helyességében. A kalibrációs kutatások azt vizsgálják, hogy ezek a verbális címkék és százalékok mit fejeznek ki, mi a közük az utólagos beváláshoz. Általánosnak látszik az a döntési folyamat, hogy a döntéshozók először az irreális opciókat kizárják, majd a többi reálisnak látszó alternatívát mérlegelik. Vizsgálatom alapján elmondható, hogy az irreális opciók nem nehezítik a döntéshozó helyzetét, és ezáltal nem bizonytalanítják el ítéletalkotásában, hanem éppen ellenkezőleg: magabiztosabbá teszik. Vizsgálatom a kalibrációs elméletek egyikének érvényességét támasztja alá: Eredményeim ellentmondanak a normatív döntéselméletnek, opciók valószínűségelmélete valószínűségi kalibráció alátámasztás-elméletének support theoryvalamint a szubjektív valószínűségekre vonatkozó ökológiai validitás ecological validity and probabilistic mental models elméletének, viszont összhangban vannak az optimista felülkalibráltság elméletével.
A döntéselmélet elsősorban az emberi viselkedés pl. A közgazdaságtan centrális dogmája szerint a társadalmi jelenségeket az emberek egyéni haszonelvű választásai magyarázzák.
Gazdaságpszichológia | Digital Textbook Library
Ez alapján úgy tűnhet, hogy a döntéselmélet ami a közgazdaságtan, a pszichológia, a szociológia és a vezetéselmélet határán álló tudományág a közgazdaságtan segédtudománya. Ez valójában még sincs így.
Opciók valószínűségelmélete a normatív döntéselméleti modellek alaptételei sokban emlékeztetnek a közgazdaságtan centrális dogmájának egyes axiómáira, a két tudomány horizontja teljesen eltérő. Más jelenségeket kíván magyarázni a közgazdaságtan, illetve a döntéselmélet, ezért más-más következtetéseket vonhatunk le az egyes kísérletekből, ha azokat az egyik, illetve a másik megközelítés keretében értelmezzük.
Az egyes axiómarendszerek születését befolyásolhatják filozófiai megfontolások, és természetesen lehetnek filozófiai, világnézeti, etikai vagy egyéb következményeik ránk nézve — akár személyes szinten, akár a tudósközösség szintjén. Ilyen kölcsönhatások mindig is voltak a tudománytörténetben. Gondoljunk csak a newtoni világkép és a determinisztikus gondolkodás kapcsolatára.
Egy axiómarendszer tudományos elfogadottságát azonban a ma elfogadott tudományelméleti paradigma szerint ezek a tényezők közvetlenül nem határozhatják meg. Egy tudományos modell axiómái többé-kevésbé önkényesek: nem szorulnak sem igazolásra, sem cáfolásra. Ezek egy modell alkotóelemei, amiket mindaddig elfogadunk, amíg a belőlük felépített rendszer a modell által vizsgálandójelenségeketjól magyarázza, illetve megbízhatóan jelzi előre. Az axiómarendszert akkor vetjük el, ha tudunk helyette jobbat: olyat, amelynek segítségével pontosabb magyarázatokra és predikciókra vagyunk képesek.
Fizikai alapmérések, 1. „mérés”
A közgazdaságtan a társadalmi-gazdasági jelenségek magyarázatát és előrejelzését tűzi ki célul. Amíg erre képes, addig nincs ok arra, hogy axiómáit opciók valószínűségelmélete. A döntéselmélet célja ezzel szemben az emberi viselkedés magyarázata és előrejelzése.
- Másolási opciós ajánlatok
- Он был представителем Диаспара, и весь Лис судил о городе по его словам.
- Олвин ждал, не решаясь заговорить, знака, что его присутствие замечено.
- Ju pénzt keresni online
- Trükkös bináris opciós stratégiák
A két tudomány tehát más kérdésekre kíván választ adni. Így más esetben fogunk úgy dönteni, hogy elvetjük, illetve hogy megtartjuk — egyébként hasonló — axiómarendszerüket. Fontos kérdés: hogyan hat egymásra ez a két tudomány?
A kocka el van vetve!
Az emberi viselkedés vizsgálati eredményeiből vonhatunk-e le bármilyen társadalmi-gazdasági szintű következtetést? Így például, ha a döntéselméleti kutatások megmutatnák ahogy meg is teszikhogy döntéseink nem mindig haszonelvűek, mondhatjuk-e, hogy felül kell vizsgálnunk a közgazdaságtan centrális paradigmáját?
Miért kérdés ez egyáltalán? Nem egyértelmű ez? Hiszen a társadalmat egyének alkotják, és így a társadalmi jelenségeket alapvetően meghatározza, hogy a társadalmat alkotó egyének hogyan viselkednek.
Pénzügyi- és kockázati folyamatok (MMNV64G-1)
Így, ha az emberek nem mindig haszonelvűen döntenek, akkor a társadalmi jelenségek sem írhatók le a haszonelvűség tézisével. Ez az érvelés ilyen formában biztosan nem állja meg a helyét. Miért is? Előfordulhat ugyanis, hogy a nem haszonelvű irracionális döntések nem befolyásolják a közgazdasági folyamatok racionalitásának érvényességét, mert az elemi döntések torzításai makroszinten elhanyagolhatóak, vagy éppen ellentétes irányban hatva, mintegy kiegyenlítik egymást.
- Bingó bináris opciókhoz
- Nagy Sándor : A véletlen szerepe a nukleáris jelenségekben Valószínűségi változók és eloszlások A pénzfeldobós animáció mögött valódi véletlenszám-generáló webhely rejtőzködik, egyelőre
- Keressen olyan webhelyeket ahol pénzt kereshet
Ez az érvelés Adam Smith óta gyakori a klasszikus közgazdaságtan követői körében. Logikailag valóban megállja a helyét, és analóg más tudományos magyarázatokkal.
A fizikából ismerős lehet számunkra, hogy a szobában levő levegő részecskéi is bizonyos peremfeltételeket figyelembe véve bármilyen irányban, bármilyen sebességgel mozoghatnak, a szoba levegőjére mégis érvényesek a termodinamika főtételei.
Így a szobában a levegő úgy áramlik, hogy a hőmérséklet kiegyenlítődjék.
Valószínűségszámítás (ea+gy) MBNK61E/G
A gázrészecskék mozgásában így egyszerre van jelen a rendezetlenség és a tendenciózus mozgás. Ezek szerint mellékesek a közgazdaságtan számára a döntéselmélet eredményei? A fogalom egyébként éppen az anomáliák feloldása miatt sokat változott az elmúlt két évszázad alatt.
A döntéselméletben a pénz értékétől eljutottunk a szubjektív várható hasznosságig.
A közgazdaságtanban a szubjektív várható hasznosság értelmezése, kezelése alapvető nehézséget vet fel: mit kezdjünk egy szubjektív mennyiséggel makroszinten? Ennek a kérdésnek a kezeléséhez nagyban hozzájárulhat a döntéselmélet. Ezeknek a folyamatoknak a megértéséhez, illetve az axiómarendszer módosításához továbbra is hozzásegíthet minket a döntéselmélet.
Gazdaságpszichológia
A továbbiakban nagyrészt megmaradunk a döntéselmélet keretei között, azaz az egyének döntéseit vizsgáljuk. Először bemutatjuk a klasszikus opciók valószínűségelmélete alapokon nyugvó legfontosabb normatív döntéselméleti modelleket. Megmutatjuk, hogyan magyarázzák, illetve jósolják be az egyéni döntéseket ezek a modellek.
