Fémkereskedelmi platform
Az ügy egy ingatlan tranzakcióval fémkereskedelmi platform elszámolást érint.
Jelentősége abban áll, hogy minden ügyletet valódi tartalma szerint kell minősíteni, abban az esetben is, ha a különböző elszámolások ugyanazt az adómértéket eredményezik és mint ilyenek közömbösek a költségvetési adóbevétel szempontjából.
Ezen túl frissített feketelistások és közbeszerzési tájékoztatók.
Heti NAV-figyelő 1. Tanmese az ingatlan adás-vételi szerződés felbontásáról Tanulságos történettel rukkolt elő a NAV a múlt hét során.
Történt ugyanis, hogy az áfakiutalást kérő adózó értékesítette ingatlanát és az ügyletről számlát bocsátott ki a vevő részére. A vételár kiegyenlítése és a tulajdonjog bejegyzése után a felek úgy döntöttek, hogy felbontják a szerződést és visszaállítják az eredeti állapotot.
Ennek megfelelően az eredeti eladó kiállított egy sztornó számlát. A NAV megállapította, hogy mind az értékesítő, mind a vevő maradéktalanul teljesítette a szerződésben vállalt fémkereskedelmi platform, és a felek érvénytelenségi ok nélkül bontották fel az ingatlanértékesítési szerződést. Ezt az álláspontot az adóhatóság másodfokon is megerősítette, és hozzátette, hogy nem a szerződés felbontásáról, hanem az ingatlan visszaértékesítéséről van szó.
A bíróság is osztotta ezen NAV-álláspontot és hangsúlyozta továbbá, hogy a felek az eredeti adásvételi szerződésben nem kötöttek ki olyan feltételt, amely alapján felmerülhetett volna annak utólagos felbontási lehetősége.
Kimondta, hogy az ingatlan visszavásárlása új termékértékesítésnek minősül, amiről az eladónak, az eredeti vevőnek kell számlát kiállítania. Az, hogy a két fajta elszámolás a költségvetés szempontjából adósemleges, nem indok az egyszerűbb elszámolásra. A mai tanulság tehát, hogy az ügyleteket mindig eredeti tartalmuknak megfelelően kell kezelni, és az adójogban lekövetni.
