Titkos szó bitcoinban

Bármi ami épp folgalkoztat Hogyan működik a bitcoin?! A digitális pénz mint olyan nem tűnt technológiai szempontból érdekes témának, de olyan gyakran hallottam róla, hogy úgy éreztem érdemes kicsit utána olvasni. Ekkor kellett rádöbbennem, hogy a kriptovaluták világa korántsem unalmas.

• Valószínűségelmélet az opciókban
• Electrum - Asztali gép - Mac - Válassz pénztárcát – Bitcoin
• Sajnáljuk, de a fizzy-élménynek vége!
• HOLD is a private partnership, independent from any financial institution.
• Nem volt véletlen a 20 es rekord: manipulálták a bitcoin árfolyamát - Qubit

Sőt, meglehetősen komplex és valójában zseniális megoldásokat hozott olyan problémákra, ahol még maga a probléma felvetés sem egyszerű. Egy ismerősöm azt mondta, hogy a rendszer annyira zseniális, hogy Nakamoto-nak Nobel díj járna érte, de biztosak lehetünk benne, hogy ezt soha nem fogja megkapni.

Satoshi Nakamoto ugyanis nem létezik. Valójában senki nem tudja, kicsoda ő, vagy hogy egyáltalán egy emberről van-e szó vagy egy csoportról.

Egy dolgot tudhatunk róla, hogy mostanra már szinte biztosan nagyon gazdag. Majd később az is kiderül, miért.

Nincs megfelelő szó a bitcoin-ra a magyar jogban

Ahhoz, hogy megértsük, hogyan működik a bitcoin, előbb tisztáznunk kell pár alapfogalmat. Az első ilyen az aszimmetrikus titkosítás. Amikor egy dokumentumot hagyományos módon titkosítunk, akkor ugye az történik, hogy megadunk egy jelszót kulcsot.

A jelszó ismeretében valamilyen módszerrel titkosítjuk a dokumentumot. Ezt követően a dokumentumot csak a jelszó ismeretében lehet visszafejteni.

Nem volt véletlen a 20 000-es rekord: manipulálták a bitcoin árfolyamát

Tehát ha pl. Ezt hívják szimmetrikus kódolásnak, hiszen a kulccsal kódoljuk le a dokumentumot, amit aztán kibontani is a kulccsal tudunk. A modern technológiának és a mögötte lévő matematikának köszönhetően létezik azonban aszimmetrikus kódolás is. Ez esetben nem egy kulcs van, hanem egy kulcspár.

A kulcspár egyik tagja a publikus kulcs, a másik tagja a privát kulcs. Ha egy dokumentumot a publikus kulccsal kódolunk le, azt csak a privát kulccsal lehet visszafejteni.

Ez ugye azért jó, mert a publikus kulcsomat odaadhatom bárkinek, aki innentől kezdve tud nekem titkos üzeneteket küldeni. A szimmetrikus esetben ugye mindig gond, hogy ha elküldenek nekem egy titkos dokumentumot, utána hogyan juttassák el hozzám a hozzá tartozó kulcsot.

Itt ez a probléma megszűnik. Bárki tud nekem titkos dokumentumokat küldeni úgy, hogy nem kell a kulcsok küldözgetésével foglalkoznia, és persze nem kell attól sem félni, hogy valaki ezt küldés közben ellopja.

Végre fény derült Elon Musk és a Bitcoin titkos viszonyára

Ha kellően vigyázok a privát kulcsomra, úgy biztos lehetek benne, hogy rajtam kívül senki nem fogja tudni elolvasni a nekem küldött titkos publikus kulccsal titkosított dokumentumokat. A dolog visszafelé is működik, tehát az én publikus kulcsommal csakis olyan dokumentumot lehet visszafejteni, amit én kódoltam el a privát kulcsommal. Ha bármilyen más privát kulccsal kódolták azt le, akkor az én publikus kulcsommal kikódolva csak krix-krax lesz belőle.

Majd ez is nagyon jó lesz valamire, de ehhez előbb tisztáznunk kell egy másik alapfogalmat, a hash-t. A hash-t szokták lenyomatnak vagy ellenőrző titkos szó bitcoinban is fordítani. Ez egy fix hosszúságú karakter sorozat ami csakis a dokumentumra jellemző.

Ha a dokumentumon bármit változtatok a hash is változik. A hash tehát arra jó, hogy ellenőrizzük vele, hogy valami megváltozott-e vagy sem. A hash-ből és az előbb említett aszimmetrikus titkosításból összerakható egy egész érdekes dolog, a digitális aláírás.

Gondolatok (Fazekas László blogja)

A digitális aláírás úgy működik, hogy a dokumentumról készítünk egy hash-t, amit aztán a privát kulcsunkkal elkódolunk. Ha elküldjük valakinek a dokumentumot és ezt az elkódolt hash-t ez maga a digitális aláírásakkor a fogadó ellenőrizheti, hogy azt valóban mi küldtük-e. Egyszerűen visszafejti a publikus kulcsunkkal a digitális aláírást és ő is legenerálja a hash-t.

Ha ez egyezik, akkor mi küldtük a dokumentumot. Amiatt lehet ebben biztos amit az aszimmetrikus titkosításos rész végén írtunk, nevezetesen, hogy a mi publikus kulcsunkkal csakis olyan dokumentum kódolható ki amit a mi privát kulcsunkkal kódoltak el.

Ha bármilyen más privát kulccsal próbálkozik valaki, akkor azt a mi publikus kulcsunkkal kibontva valami krix-kraxot kapunk, de semmiképp sem a szükséges hash-t.

A digitális aláírás tehát biztosítja, hogy az adott dokumentumot valóban mi küldtük, illetve hogy pontosan abban a formában küldtük el, ahogyan a fogadó fél megkapta, hisz ha bárki bármit módosít rajta utólag, a hash megváltozik, a digitális aláírás pedig érvénytelen lesz.

Ennyi kriptográfiai titkosítás tudományi? Amikor valaki a pénzre gondol, általában pénzérmék, bankjegyek jutnak az eszébe, pedig ez a kép már rég túlhaladott. Az emberek a pénzüket bankokban tartják és bankkártyával fizetnek a boltban. A pénz ma már valójában nem más, mint egy bejegyzés a bank adatbázisában. Egy szám, ami csökken, ha veszünk valamit pl. A pénzünket tároló adatbázisnak persze nagyon nagyon nagyon megbízhatónak kell lennie, de ez a tényeken nem változtat.

Kudarcba fulladt a bitcoin titkos receptjére írt szuperbiztosítás

A pénz nem más, mint egy szám titkos szó bitcoinban nyilvántartásban. A BitCoinnál sincs megtanulni kereskedési robotot írni másképp. A különbség annyi, hogy míg a bankok a pénzünket egy központosított adatbázisban tartják nyilván titkos szó bitcoinban felett teljes kontrollal rendelkeznek, addig a bitcoin decentralizáltan működik.

A decentralizáltság azt jelenti, hogy a bitcoin adatbázisát egyetlen központi szerver helyett a bitconit használók mindegyike tárolja és működteti.

Ennek köszönhetően a bitcoint senki sem kontrollálja. Az árfolyamát nem lehet mesterségesen manipulálni, a tranzakciókat nem lehet megadóztatni, illetve minden teljesen anonim módon történik.

Ez persze remek táptalajt biztosíthat a feketekereskedelemnek, de azért a bitcoin messze többről szól annál mint hogy biztonságosan vehetünk drogot az interneten. A bitcoin a tökéletes szabad, független fizetőeszköz. A decentralizáltságnak tehát vannak előnyei, ugyanakkor elég sok vele a probléma.

Egy olyan hálózatról beszélünk ami mindig változik. Gyakran megjelennek benne új csomópontok épp valaki felcsatlakozott a netrevagy éppen eltűnnek valaki épp kikapcsolta a gépét.

E mellett a csomópontok egyáltalán nem megbízhatóak. Elképzelhető, hogy a rajtuk futó szoftver hibásan működik, vagy éppen egy csomópont rossz szándékkal fel akarja törni a rendszert, hogy így jusson pénzhez.

Zcash, a titkos pénz

Valójában az egész egy nagy kagyvasz ami folyton változik, senkiről nem tudjuk kicsoda, és senki nem megbízható. Erre a kuplerájra kell felhúzni egy olyan rendszert ami a bankokéval vetekedő biztonságot ad. Valójában már az is egy kisebb csoda, hogy ez megvalósítható, de ahogy a mellékelt példa mutatja, a modern kriptográfiának és a mögötte lévő komplex matematikának köszönhetően mindez kivitelezhető.

Ebben rejlik a bitcoin zsenialitása. Elsőként ejtsünk pár szót a decentralizált adatbázisról. Itt eleve már az is problémás, hogy A pontból B pontba hogy jutnak el az üzenetek.

A bitcoin esetén általában broadcast jellegű kommunikáció van, ami azt jelenti, hogy az üzenetek általában mindenkinek szólnak. Egy ilyen hálózatban az üzenetek általában úgy terjednek, mint a pletyka.

Az én gépem szól pár véletlenszerűen kiválasztott titkos szó bitcoinban, akik továbbítják azt más általuk ismert csomópontoknak, és így tovább.

A bitcoin esetén 8 másik csomópontot szólít meg a küldő csomópont. Gyors számolással kideríthető, hogy pár ilyen üzenetváltást követően hamar szétterjed bármilyen információ a hálózatban és nem okoz gondot az, ha egy-egy csomópont kiesik vagy éppen bekerül.

Mi a bitcoin és miért jó nekünk?

A bitconokat tároló adatbázisból minden résztvevő tárol egy példányt amit aztán ezek a broadcast műveletek módosítanak és tartanak szinkronban. Az adatbázisban minden tranzakció szerepel ami a bitcoin keletkezése óta történt.

Ez elsőre soknak tűnhet, de mivel egy tranzakció csak pár bájt, ezért pár Mb-ban elfér a teljes adatbázis. No de ha mindenkinek ott van a gépén a teljes adatbázis amit kedvére böngészhet, akkor hogy maradhat az egész rendszer anonim és követhetetlen? A bitcoin felépítéséből adódóan a tranzakciók nyíltak ugyan, de anonimak, hiszen a küldő és fogadó fél azonosítóiról nem tudjuk megmondani hogy kihez tartoznak. E mellett egy embernek akár több száz azonosítója is lehet, tehát azt sem lehet megmondani, hogy valaki hány bitcoin-al rendelkezik.

• Weboldal létrehozása pénzkeresés céljából az interneten
• Kudarcba fulladt a bitcoin titkos receptjére írt szuperbiztosítás - polaris-nord.hu
• Árfolyam Mi a Bitcoin?
• Támogasd a Qubit munkáját!
• Bitcoin – Kripto Akadémia

Akár az is elképzelhető, hogy valaki bitcoin milliomos ugyan, de minden egyes bitcoinját külön azonosítón tartja. No de hogy lehet egy ilyen anonimizált rendszerben biztonságosan pénzt küldeni valakinek? Itt jön a képbe az aszimmetrikus titkosítás.